Tavasz végével eljön számunkra is a nagy nap. Mindig is erről a napról álmodtam, még kislány koromban. Te férjhez mentél?

Az álmok valóra válnak

Sokáig nem hittem benne, hogy az én álmom is valóra válhat. Már minden barátnőm férjhez ment, mikor én életem egyik legnagyobb szakításán voltam túl. Na ezek után omlottam össze teljesen, hogy itt állok majd 30 évesen, se pasi, se család…

Nem is nagyon akartam ismerkedni senkivel Gergő után, mert még mindig ott volt a seb, ami nem gyógyult be. A szakításunk igen egyszerű okból történt, szerinte ellaposodott a kapcsolatunk, és ő többre vágyott.

Az idő múlása

Andi barátnőm közben terhes lett, és egy tündéri kislánya született. Sok időt töltöttem nála, segítettem, vagy ha kellett Hannára vigyáztam, amíg ő elszaladt ide vagy oda. Sok tenni valóm nem volt, mert igen csak jó kislány volt, evett és aludt.

Egyik alkalommal, mikor szintén Hannára kellett vigyáznom, hazaugrott Peti, ő az apuka, és a bátya. Nem is értem, hogy eddig mi miért nem találkoztunk, de valami okból kifolyólag nem volt rá alkalom. Nálam jóval magasabb, ami igen csak meglepő, mert én nem az alacsony kategóriába tartozom, és ritkán látok nálam magasabb férfit sajnos. Még eszembe is jutott, persze ki nem mondtam, hogy végre egy pasi, aki mellett bátran fel lehet venni egy magas sarkú cipőt, és nem érezném magam rosszul mellette. A gondolatot gyorsan elhessegettem, de András két szép barna szeme, és markáns arca nem nagyon engedte, hogy elfeledjem.

Amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan el is mentek. Alig vártam, hogy Andi hazajöjjön, és kifaggathassam, hogy mit tud Peti bátyáról…közben Hanna is felébredt, még jó, így nem volt időm sokat gondolkodni legalább.

A beszélgetések

Már nem is gondoltam a barna szemű, magas, jóképű férfira, mikor Hanna első születésnapján újra találkoztunk. Lehetőségünk sok nem volt beszélgetni, hiszen ez nem erről szólt, viszont pár szót tudtunk váltani. Hasonló érdeklődési körrel rendelkeztünk, már ezt is meg tudtam állapítani. Az idő gyorsan szaladt, és hamar eltelt a születésnap, így már második alkalommal volt lehetőségünk beszélgetni, de mégsem annyira, mint én szerettem volna.

Váratlan telefon hívás

Egyik nap a munkahelyemen ülve, éppen az adatok böngészésébe belemerülve csörgött a telefonom. Először nem is tudtam, hogy kivel beszélek, és hogy mit akar. Mire le nem esett, hogy az én jóvágású kedves ismerősöm az.

Kiderült, hogy én is érdeklem őt, de éppen egy motoros webáruház reklámjával, tervezésével foglalkozik, és elég kötött néha az ideje, de most szívesen meghívna egy ebére. Nem gondolkodtam sokat, hogy igent mondjak e vagy sem, hiszen szívesen töltöttem volna vele pár órát.

Ma már az esküvőnkre készülünk, és táncórára járunk. Már én is kezdem elhinni, hogy az álmok valóra válnak.