Táncos túrára babakocsival

Már számtalan alkalommal leírtam, mennyire szeretek táncolni. Nekem a salsa nemcsak kikapcsolódás, hanem egy életforma. Egyszerűen hihetetlen érzés, hogy néhány órára le tudom rakni a gondokat, és felszabadultan mozogni, mindenféle nyomás és stressz nélkül. Szerintem a táncos csoportból mindenki így van ezzel, ezért ennyire jó ez a közösség.

De nemcsak együtt táncolunk, hanem külön programokat is szoktunk szervezni a csapattal. Például a múltkor is együtt voltunk egy hangversenyen, de ez alkalommal viszont egy merészebb ötlete támadt az egyiküknek, és kitalálta, hogy menjünk el túrázni a Pilisbe. Elgondolkodtam, hogy ez mennyire jó ötlet, de persze én is rábólintottam, amikor láttam, a többiek mennyire lelkesek a dolog miatt.

Először nem akartam a fiunkat, az egy éves Benit, elhozni a túrára, de a férjem megkérdezte, hogy miét ne vihetnénk magunkkal a gyereket is. A gondolat megragadt a fejemben, és gyorsan megnéztem a túraútvonalat, hogy mennyire könnyen megtehető az út.  Igazából elég könnyen járható, csak annyit javasoltak, hogy sportbabakocsival jöjjünk. Na az nekünk pont nem volt, ami elég nagy kár, mert amúgy kirándulós család vagyunk, úgyhogy érdemes lenne szerezni egyet.

Elhatároztuk, hogy ezúttal tényleg befektetünk egy sportbabakocsiba. Csak az volt a gond, hogy fogalmunk nem volt, milyennek kéne lennie. Gondoltuk, hogy jó az, ha könnyen mozgatható, és biztonságos  a gyereknek is. De azon túl, hogy milyen lenne a megfelelő, azt nem tudtuk. Még a salsás lányokat is megkértem, hogy adjanak tippeket, de nekik vagy nagyok már a gyerekeik, vagy még nem szültek.

Sok keresgélés után végre találtam egy olyan járgányt, ami pont megfelelt nekünk. Épp olyan sportbabakocsi volt, amilyet kerestünk. Nagyon praktikus, összecsukható, hordozható, és még zsebek is vannak rajta. Ráadásul többféle színben is lehet kapni. Én persze a pinket választottam, aminek a férjem nem örült, de ez az én kedvenc színem, ő csak ne szóljon bele.

A kocsi egyébként nemcsak praktikus, de stílusos is, főleg, hogy az élén színeket feketével kombinálják, ami azért jó ötlet, mert túrázás közben kevésbé látszanak meg rajta a szennyeződések. Amúgy gél kerekek vannak rajta, amit én személy szerint jobban kedvelek, de lelelhet cserélni őket fújhatóra. Persze könnyen össze is lehet csukni, kis helyen is lehet tárolni. Nem is nyom többet tíz kilónál, így én is könnyen mozgathatom, és be tudom tennie a kocsinkba is, ha túrázni megyünk. A tolókar is állítható, így én és a férjem is kényelmesen tudjuk tolni a fiunkat, amikor kirándulni megyünk. Ráadásul van rajta egy zseb is, amibe beletehetjük a mobilt, a tárcánkat, meg Beni dolgait, így azokat sem kell külön hátizsákban cipelni magunkkal. Ha pedig ennyi hely sem lenne elég, alulra még mindig pakolhatunk a tágas kosárba, ami nagyon praktikus. Plusz még öt pontos biztonsági öv van rászerelve, vagyis Beni nagyon biztonságosan ül majd benne, akkor is, ha esetleg meredek vagy lejtős úton megyünk éppen.

Kicsit aggódtam a szállítás miatt, de pont időben megérkezett, és tökéletes állapotban volt.

Végül a vadi új babakocsiban vittük Benit a túrára. Mindenkinek nagyon tetszett a táncos csoportból is, valósággal sorban álltak, hogy ők is tolhassák kicsit. Végül nagyon jól sikerült a túra, és én is örültem, hogy Beni sem maradt ki a dologból.