A feleségem mostanában nagyon sokat panaszkodott, hogy nem töltünk együtt elég időt, nem ápolom eléggé a házasságunkat. Magam nem értettem, mi pontosan a baja, először azt hittem, hogy az egész egy szokásos figyelem felkeltéssel egybekötött hiszti, de egyik este sikerült leülnünk erről a témáról komolyan beszélni, és rájöttem, hogy valóban van abban valami, amit mondd. Régebben sokkal többet jártunk el ketten, voltak közös szabadidős tevékenységeink és sokszor elhívtam randevúzni, ettől ő nagyon fontosnak és kiegyensúlyozottnak érezte magát.
Manapság viszont annyira sokat dolgozom, hogy nem igazán marad időm arra, hogy a házasságunk ezen aspektusával törődjek, és ez őt nagyon megviseli. Nem könnyű megtalálni az egészséges egyensúlyt aközött, hogy az ember családfenntartó és kiegyensúlyozott, figyelmes férj is legyen. De én szeretném, hogy a feleségem boldog legyen, ezért kitaláltam, hogy egy nagyon régi, nagy vágyát fogom teljesíteni, és beiratkozunk együtt egy salsa tanfolyamra. Megmondom őszintén, nagyon ódzkodtam tőle, mert nem igazán szeretek táncolni, és az ilyen latinos, csípőforgatós táncoktól meg különösképpen elfog valamiféle rossz érzés. de az asszony boldogságáért mindent, ez lett a mottóm, emiatt pedig kénytelen voltam áldozatokat hozni a boldogságunk oltárán. El is mentünk az első alkalomra, de valami nem stimmelt. Egyszerűen nem tudtam koncentrálni, és láttam, hogy ez a kedvesemet nagyon zavarta. De nem tudtam mit tenni, mert nagyon tele volt a fejem mindenféle munkahelyi dologgal, és nem tudtam csak úgy egy szempillantás alatt ebből a világból kiszakadni és átszellemülni.
A problémát az okozta, hogy már évek óta egy cégtől rendeltük a munkához szükséges corgon palackokat, és hirtelen közölte a beszállító, hogy megszüntetik a tevékenységüket. Márpedig nekünk a corgon palack töltés létfontosságú, mert ha nincs palack, megáll a munka, és nem haladunk, szóval ezt a kérdést nagyon gyorsan kellett megoldanom. Eléggé kipurcantott a dolog, nem is nagyon tudtam másra gondolni, így egyáltalán nem voltam ott fejben a salsán, ezért ez a csodás ötletem, nem hogy nem segített lépni egyet előre, inkább kettőt léptem vele hátra.
Pedig szerettem volna, ha mihamarabb megoldódik a kettőnk konfliktusa, így azt találtam ki, hogy jó gyorsan megoldom a beszállító kérdést, aztán tudok foglalkozni 100 %-osan a kis feleségemmel. Gyorsan körbekérdeztem és utána néztem, honnan lehetne mihamarabb palackokat rendelni, és rábukkantam egy cégre, ahol nem csak a corgon palack töltés megoldott, hanem elviszik a régit, telit hoznak, pontos házhoz szállítás van, és még nagyon kedvesek és segítőkészek is. Le is rendeltem az első adagot, azt pontosan és megfelelően ki is szállították, és mindennel a lehető legjobb módon meg is voltam elégedve. Annyira megbízhatónak tűnt a cég, így az első benyomások után, hogy majdnem hogy még örültem is ennek a hirtelen jött, kényszerű cserének.
És, mivel a kérdés megoldódott, már semmi sem terelte el a figyelmemet arról, hogy megmentsem a házasságomat. A következő salsa órán már szuper teljesítményt nyújtottam. Az oktató el is volt ájulva, főleg a gyenge kezdés után, hogy most már milyen jól megy. Nem nézte ki belőlem sem ő, sem a feleségem, hogy két normálisat tudok egymás után lépni, pedig mint kiderült, mégsem vagyok ehhez az egészhez teljesen tehetségtelen.
Szóval, mióta megoldódott a corgon kérdés, otthon is sokkal inkább rendben van minden. Már nem idegeskedek annyit, nem stresszelek. Ennek az ügynek kapcsán rádöbbentem, hogy nem kell mindent olyan véresen komolyan venni, mert előbb-utóbb valahogy úgyis megoldódik minden, viszont figyelmet kell szentelni azokra a dolgokra, amik az életben tényleg, igazán fontosak. Mint például a család. Senki nem tudja visszaadni az eltékozolt időket, pedig pótolhatatlan pluszt ad az élethez a szeretet, és ha olyan emberek veszik körül, akikben megbízhat.
Ha újra csinálhatnám az egészet, biztosan előre venném a családot a munkához képest, és először lenne fontos, hogy a feleségem jól érezze magát a salsán, aztán csak a corgon palack.